"1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára lelt. A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves." - olvashatjuk Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták" cimű könyvében. ( Szakács Gábor kiadása, 2005) Az érdekes tanulmányból ezúttal grafológus kollegőnk szedett össze számunkra egy kis részletet.
A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók. Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit, majd tekintsük meg Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor táblázatát a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható. A Tatárlaka-i korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga Géza is összehasonlító táblázatot készített a Bronzkori magyar írásbeliség című kötetében:
majd tekintsük meg Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor táblázatát a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható. A Tatárlaka-i korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga Géza is összehasonlító táblázatot készített a Bronzkori magyar írásbeliség című kötetében:
Egészen különböző kultúrák: sumér, mezopotámiai, székely-magyar írása különös hasonlatossága nagyon is feltűnő. Más, egymástól nagyon nagy távolságra levő területeken is feltűnnek a rovásírás jelei. Tegyük hozzá, hogy ekkor még nem épültek piramisok Egyiptomban, Sumér még nem létezett. Miért hasonlítanak olyan nagyon az ősi írások? Közös ősök tudása miatt? Kereskedők, vándor törzsek, vagy mások terjesztették ugyanazt a tudást? Vagy ugyanazon érzések, környezeti hasonlóságok, hasonló észlelések ugyanazt a képet indukálták az őskor lakóinak? Talán sohasem derül ki, mi, vagy milyen igazságokat rejtett el az idő a szemünk elől. Sok kérdés merül fel!
Köztük:

• •    A Magyar volt az első írástudó nép?
• •    Mikor is volt a honfoglalás?
• •    Kik és kinek az érdekében hamisítják a Magyar történelmet?
• •    Hogy is volt Széchenyi és a Tudományos Akadémia nézet különbözősége?
• •    Miért retteg a világ a Magyarok nemzeti öntudatától?

Forrás: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőve vésték, fába rótták című könyv, Megjelent 2005)