Benyovszky Ágoston Móric, Benyovszky Sámuel huszártábornok és Révay Róza fiaként 1746. szeptember 20-án látta meg a napvilágot a Nyitra vármegyéhez tartozó Verbón. Felnőttkorában egy örökösödési vita után megfosztották birtokaitól, azután Lengyelországba került. Kalandos élete során több országot és háborút megjárt. Harcolt az  oroszok ellen, majd  1769-ben száműzték Kamcsatkára. Ott elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. Később fegyenctársaival együtt felkelést szervezett és elszökött. Bejárta a kamcsatkai-félszigetet, a Bering-szigeteket, Mátyás-szigeteket, Lőrinc-szigeteket, Aleuti-szigeteket, valamint a Kurili-szigetek érintésével eljutott Japán partjaihoz is. Ő volt az első európai, aki áthajózott a Csendes-óceán északi részén, megelőzve az angol Cook kapitányt és a franciák expedícióját.

A hatvanas években Dr. Vámos-Tóth Bátor kutatónak nyugat-afrikai kiküldetése során feltűnt, hogy  a világban előforduló ősi földrajzi nevek és kultúrák egyenes kapcsolatban vannak egymással - ideértve a díszítőművészeti, építészeti, zenei alapformákat is. Legkülönösebb viszont az, hogy a Kárpát-medencei magyar kultúrhagyományok tudományos alapkulcsai ezeknek a tényeknek!

"1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára lelt. A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves." - olvashatjuk Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták" cimű könyvében. ( Szakács Gábor kiadása, 2005) Az érdekes tanulmányból ezúttal grafológus kollegőnk szedett össze számunkra egy kis részletet.