XV. Lajosnak tetszett Benyovszky rátermettsége és megkérte, hogy a Madagaszkárra induló gyarmatosítókat ő vezesse. Így került 1773-ban a szigetország területére. Ügyesen kapcsolatokat teremtett a törzsfőnökökkel, majd ültetvényeket telepített és utakat építtetett. Később elhagyta a szigetországot és visszatért szülőhazájába. Ott 1778-ban kapta meg a grófi címet. A Monarchiának azt ajánlotta, hogy ne nézzék tétlenül a világ újra felosztását és Fiumében hozzanak létre magyar kikötőt. Bécsnek nem tetszett az ötlet, ezért Benyovszky továbbállt tervével. Megpróbálkozott a brit udvarban is, de ott is elutasításra talált. Ezért 1784-ben családjával Amerikába utazott, ahol egy baltimore-i kereskedelmi társaság támogatta. Innen indult el csapatával az új hazája felé. Utolsó levele Braziliából származik. Társai leveleiből kiderül, hogy végül 1785 májusában kikötöttek Madagaszkáron. Az itteni törzsek egyértelműen Benyovszkyt választják királyukká, melyről a madagaszkári császárság 1785-ben kelt alapító okirata is tanúskodik. Nem tartott sokáig a hatalma, mivel a franciák megtámadták a szigetországot. 1786 májusában került sor az összecsapásra, ahol a francia túlerő győzött és Benyovszkyt is itt érte a halál.

Magyarországon 2002-ben jött létre Magyar- Madagaszkári Emléktársaság Benyovszky Móric emlékére, aki mindmáig az egyik legnagyobb hajósnak számít. Madagaszkáron az történelmi személyiségként tartják számon és halálának 100. évfordulójára obeliszket emeltek az emlékére. A magyar Benyovszky Társaság 2003-ban Madagaszkáron járt és Benyovszky emlékére egy háromnyelvű emléktáblát, valamint egy, a szabadságot jelképező, Magyarországon faragott madárszobrot avattak. A szobor másolata megtekinthető a Budapesti Állatkertben, a Madagaszkár Ház bejáratánál, melyet a Társaság adott kölcsön.
(forrás:www.benyovszky.hu)